Az ajkak egymáshoz érintése, egymáshoz szorítása, gyakran evést utánzó szájmozdulatokkal és egymás nyelvével való kölcsönös játékkal. Olyan szokás ez, amelyet minden nép ismer - kivéve az eszkimókat, akik az orrukat dörzsölik össze.. Az állatvilágban is megfigyelhető, hogy a szülő előre megrágja az ételt, és kezek hiányában a szájával eteti kicsinyeit. Ez őseinknél is szokás lehetett, így talán a szájból szájba való táplálásból alakulhatott ki a csókolózás. Ha két ember között vonzalom alakul ki, akkor előbb-utóbb közel engedik a másikat: beléphetnek egymás úgynevezett intim zónájába (50-120 cm), ahol csak a „kiválasztottak" tartózkodhatnak.Az ajkak a rajtuk található nagy számú idegvégződésnek köszönhetően rendkívül érzékenyek, ezért hatékonyak az izgalom felkeltésében és fokozásában. Amíg egyes testrészek a simogatásokra kevésbé, az ajkak és a nyelvek érintésére érzékenyen reagálhatnak. A csókolózás általában a szexualitás szerelmes meghittségét illusztrálja. A csók ugyanis az őszinte érzelmek és az őszinte vágy leghitelesebb kifejezése. Érdekes, hogy azok, akik valamilyen okból vállalkoznak a szerelem és vágy nélküli szexuális aktusra (például a prostituáltak), a csókolózást legtöbbször igyekeznek elkerülni.